40. fejezet: Csak barátok
- És mi ezért siettünk ennyire? - kérdezte mosolyogva Jamie. - Siettetek? - kérdezte James. - Hát azért, hogy nehogy megöljétek egymást itt fennt! - szólalt meg most Sirius is. - Ugyan már! Soha nem bántanám az én hercegnőmet! - mondta James és magához húzta Lily-t, majd megpuszilta a homlokát. Jamie és Sirius csak mosolyogtak. Örültek, hogy barátaik végre boldogok. - Na és ti? - szólt Lily, de mikor meglátta barátnője pillantását, inkább abbahagyta a faggatózást. - Mi...hát mi izé. - Jamie nem találta a szavakat. - Mi csak sétáltunk egyet és rólatok beszélgettünk. - segítette ki Sirius. Jamie hálásan nézett rá. - Ohhh. Nocsak. Ilyen jó téma vagyunk? - kérdezte James megjáttszott nagyképűséggel. Legalábbis Lily úgy érezte hogy azzal. James csak úgy ragyogott. Eszébe sem jutott, hogy valakit megbántson vagy beszóljon valami hülyeséget. Hihetetlenül jól érezte magát Lily mellett. Lilyt pedig egyfajta biztonságérzet járta át, ha szerelme a közelben volt. James hasa hangos morgással jelezte, hogy itt az ebéd ideje. A nagyteremben már többen voltak, mint a téli szünet elején. Hamarosan itt az újév és egyben Jamie születésnapja is. A lány ugyanis pontban december 31-én, éjjfél előtt pár perccel született meg. Szilveszter éjjel a nagyterem a diákoké lehet. Se tanár, se senki, aki ellenőrizné őket. Persze azért az iskolát nem lehet felgyújtani és nem lehet egymást megtámadni varázslattal sem, ugyanis ez a feltétele annak, hogy ne legyen a buli alatt felügyelet. James, Lily, Jamie és Sirius együtt mentek le a nagyterembe. Mikor eglátták, hogy James átkarolja Lilyt, szokás szerint a legtöbb lány gyűlölködve nézett rájuk. Egy kicsit Jamie és féltékeny volt, hogy milyen boldogok együtt. Bárcsak ő is ilyen lehetne. És rénézett Siriusra, aki szintén elgondolkodott valamin. De nem - gondolta Jamie - Annyira jól elvagyunk mi így is...barátként. - Még a gondolatba is beleborzongott...barát...ő és Sirius Black? Aztán egy hang zökkentette ki gondolataiból. - Mi az én legjobb barátném szülinapi kívánsága? - hallotta Lilyt suttogni. Jamie gyorsan felkapta a fejét, hogy ki hallotta még meg. - Nyugi nem hallja senki. - nyugtatta meg Lily - Habár nem tudom, hogy miért kell a szülinapodat ennyire titokban tartani. - Azért kérlek, mert nem akarok olyan nagy felhajtást, mint eddig minden évben. - De miért? Hiszen a szülinap az olyan jó! Rengeteg ajándék, meg minden más! - Tudom. De szeretném kipróbálni, hogy milyen, ha csak kevesen tudják. Aki emlékszik rá az emlékszik és úgyis felköszönt, aki meg nem az nem. Kész. Ennyi. - Jamie ezzel lezártnak tekintette az ügyet. - Na jó. Ahogy érzed. Én senkit sem emlékeztetek rá, még Jamesnek sem mondom. De nyugi, egy ajándékod biztos lesz. Tőlem! Majd a két lány elkezdett nevetni.
Miután mind jól laktak a vacsorával, elindultak a hálókörletbe. Jamie és Lily egészen 4 óráig a házikat csinálták, amiket James és Sirius lemásoltak, miután nagy nehezen meggyőzték a két lányt. Sirius és Jamie tisztára úgy viselkedtek egymással, mintha soha semmi nem történt volna köztük. Lily és James rosszallóan néztek egymásra, mikor két barátjuk csak nevetgélt és teljesen normálisan viselkedett egymással. A két lány felpakolta a könyveiket a szobájukba, a fiúk ugyanazokkal mit sem törődve kimentek a klubhelységből szanaszét hagyva könyveiket. - Kezdek aggódni! - mondta James. - Merthogy? - Sirius gondolta, hogy mi következik, de úgy tett, mintha nem tudná. - Mit csináltok ti ketten? - Mármint? - Sirius tovább értetlenkedett. - Ugyanmár haver! Te és Jamie. A Roxfort egyik álompárja.... - Nem! - szakította félbe Sirius - Az te és Lily vagytok. - Tudom! Azért mondtam, hogy az egyik! - mosolygott James, majd ráeszmélt, hogy miről beszélt az imént - Na de most komolyan...mindig ti nyaggattatok azzal, hogy beszéljek Lilyvel, meg hogy milyen jó is a szerelem. De tényleg. - Mi csak barátok vagyunk. - mondta ki nehezen Sirius. Talán még fájt is neki kimondani. - Jó! A ti dolgotok! De szerintem nem kellene ezt ennyiben hagyni.
Ezözben Jamie és Lily lepakolták a könyveiket a szekrényükbe. - Tudod Jamie...nem értelek titeket! - Mit? A házit? - kérdezett vissza Jamie. - Nagyoin vicces! Hát ezt az egész dolgot. - Nem tudom, hogy miről van szó! - játszotta Jamie. - Téged és a hercegedet. - Sirius nem a hercegem. - Na mégiscsak tudod, hogy miről van szó. Szóval? Miért nem békültök ki? Máskor mindig olyan könnyen ment. - Az máskor volt. Kibékültünk, aztán összevesztünk. Most amúgy is jobban megvagyunk, ha nem vetted volna észre. - De! Észrevettem. - Nem is veszekszünk! - De azt úgy is megtehetnétek. - Ja! Lehet. De így mind a ketten azt csinálunk amit akarunk, ott és azzal akivel akarunk. Nem haragudhatunk egymásra ilyenekért. Mi csak...csak barátok vagyunk. - zárta le ezzel a témát Jamie. - Oké! Nekem el kell mennem feladni egy levelet. Megpróbálok sietni. - mondta Lily. - Rendben! Jamie egyedül maradt a hálóban. Hogy ő és Sirius még egyszer újra együtt? ez lehetetlen. Jó így nekünk...barátként. - gondolta Jamie. Azt viszont nem értette, hogy ez a gondolat miért lombozza le ennyire.
|