7. fejezet
A tanítás

Harry már nagyon izgult, mikor a tanterem felé tartott. Ez volt az első tanítási nap. Már beért a terembe, a gyerekek már mind bent ültek.És egy pillanat alatt csend lett.
Nem tudta mit csináljon, eztért a tanári asztalhoz ment és így szólt:
- A nevem Harry Potter. Én vagyok az új SVK tanárotok.
- Mintha nem tudnánk...- szólt gúnyosan egy szőke fiú.
- Kedves fiam - kezdte Harry - Mi a neved?
- Sabastian Smith! - mondta büszkén a srác.
- Ohh... Csak nem a nagy Zacharias Smith az apád? - kérdezte Harry.
- De igen tanár úr!
- Nahát...szinte sejtettem.
Mondta Harry és elkapta Sebastian pillantását.
- Szóval - folytatta - akkor kezdjük el.
- Tanár úr? - kezdte egy lány.
- Igen?
- Elmesélné nekünk, hogy hogyan történt az, amikor legyőzte Voldemortot?
Harry várt, majd így folytatta:
- Ez most nem ide tartozik...
- De hát varázslatokkal győzték le nem? Akkor meg ez is ugyan úgy ide tartozik.
- Na jó...de csakis azért, mert annyi idősek vagytok, mint én akkor. - mondta Harry, majd vett egy mély levegőt - Voldemort szétosztotta a lelkét, de erről csak ennyit mondok, mert nem szabad róla beszélnem. Szóval volt 7 tárgy, illetve élőlény, ami az ő lelkének darabjait tartalmazta.
Egyet elpusztított Albus Dumbledore professzor, egyet a testvére Aberthorf. És a többi arra várt, hogy megkeressük. Én és a barátaim, Hermione Granger és Ron Weasley kihagytuk a hetedik évünket és elmentünk keresni ezeket a tárgyakat. Egyet meg is találtunk, megjegyzem úgy kellett kicsempésznünk a Mágiaügyi Minisztériumból.
- Szóval ellopták? - kérdezte egy fiú.
- Nem..csak visszavettem, mert valójában az én örökségem volt, amit elloptak. Egy hatalmas, nagyszerű varázslóé, Sirius Black-ké volt, a keresztapámé. - mondta szomorúan Harry - szóval ezt visszevettem és ezt az én kedves barátom, Ron semmisítette meg, miután megmentette az életemet.
Ezzel három kilőve... Mint később kiderült a horcruxok olyan tárgyak voltak, ami Griffendél Godrikhoz, Hugrabug Helgához, Holloháti Hedvighez és Mardekár Malazárhoz tartozott. Helgának egy serlege volt, Hedvignek egy diadémja. Ezért vissza kellett jönnünk a Roxfortba. És akkor támadták meg az iskolát a halálfalók.
A DS tagok...kötük sokatok apja és anyja - itt Sebastianra pillantott.- Itt voltak, itt maradtak és harcoltak ellenük.
Amíg megsemmisítettük ezeket, már csak kettő maradt hátra.
Nagini...Voldemort kígyója volt az egyik. De erre térjünk visza később. Az utolsó lélekdarabot viszont senki sem tudta, hogy hol van....még Voldemort sem.
Azt mondta, hogy ha nem megyek ki az erdőbe éjjfélig, különben megöl mindenkit...és a szeretteimmel kezdi. Ezért nem tehettem mást...kimentem és ő abban a pillanatban megölt.
A King's Crossra kerültem és találkoztam a halott Dumbledorral, aki elmondta, hogy most visszamehetek, mert Voldemort lelkének utolsó darabja bennem volt. Ezért én nem haltam meg...csak az ő lelke.
Visszatértem és halottnak tettettem magam...visszahoztak a kastélyba és itt csak hallgattam, hogy Voldemort mire készül.
Ekkor Neville Longbottom...igen, a gyógynövénytan professzorotok...aki nagyszerű barát, megfogta Griffendél Godrik kardját és megölte vele Naginit, az utolsó lélekdarabot.
Mikor Voldemort meg akarta támadni a barátnőm anyját, aki most már az anyósom, én közéjük álltam és ugyanakkor támadtunk egymásra. És ő holtan esett össze.
Sok barátunk meghalt a csatában...a legjobbak estek el. - fejezte be Harry.
És ekkor vége is lett az órának, a diákok viszont nem mozdultak, csak bámultak Harryre. Együttéreztek vele. Majd Harry megkérte őket, hogy senkinek se beszéljenek nagyon erről, mert nem szeretné másoknak elmondani.
A diákok lassan elszállingóztak, majd Sebastian odament Harryhez és őszinte szemekkel ránézett:
- Tanár úr! Én nagyon sajnálom ami önnel történt. És ami a családjával történt. Tudja én egyszer szeretnék olyan nagy varázsló lenni, mint maga. De az is elég lenne, ha Sirius Black-re hasonlítanék. Hallottam róla, hogy miket csinált és miket bírt ki. Nagyon erős ember lehetett, aki mindent megtett a barátaiért. - fejezte be Sebastian, majd kiment a teremből.
Harrynek nagyon jól estek ezek a szavak és tudta, hogy megváltozott a világ, amióta ő és barátai elhagyták a Roxfortot.
Harry nagyon meghatódott, főleg mikor Sirius jött szóba.
Mikor keresztapjáról volt szó, ő mindig nehezen emlékezett rá vissza.
Harry sokáig gondolt még Siriusra. észre em vette, hogy már az udvaron járt!