4. fejezet
Fontos k�rd�sek

M�r k�s� d�lut�n volt, mikor a csal�d vissza�rt az Od�ba.
Arthur Weasley a kertajt�n�l v�rta �ket. El�z� nap nem tal�lkoztak, mert nagyon sok munk�ja volt �s csak k�s� este j�tt haza, mikor m�r mindenki aludt. Reggel pedig m�r kora hajnalban elment dolgozni, ez�rt m�g nem is tal�lkozott vend�geivel.
A gyerekek nagyon szerett�k Weasley nagypap�t, mert mindig falazott nekik, ha valami turpiss�gon j�rt az agyuk. S�t...n�ha m�g � volt az, aki turpiss�gra b�ztatta kisunok�it.
�r�mmel az arcukon szaladtak oda nagyapjukhoz �s �lelt�k �t. Csak Harry vette �szre, hogy Albust aggasztja valami. �gyh�t odament hozz�.
- Mi a baj kicsim?
- ����....semmi.
- De igen. L�tom rajtad, hogy aggaszt valami.
- F�lek...
- F�lsz? De mit�l?
- Apa..mi lesz, hogy ha a Mardek�rba ker�l�k �s nem a Griffend�lbe?
- Ez aggaszt?
Albus b�lintott.
- Jaj Al! Ne azzal foglalkozz, hogy melyik h�zba ker�lsz, mert az nem sz�m�t...de ha neked igen, akkor v�laszd a Griffend�lt.
- V�lasszam?
- Igen...ha a s�veg nagyon sokat gondolkozik, hogy hova tegyen, akkor mond neki meg, hogy a Griffend�lbe.
- �s ha azt mondom akkor oda fog tenni? - k�rdezte a kisfi� hitetlenkedve.
- Igen...engem odatett, mert azt k�rtem t�le...Tudod egyszer egy b�lcs �s nagy var�zsl� azt mondta nekem, hogy nem a k�pess�geink mutatj�k meg, hogy kik vagyunk, hanem a d�nt�seink.
- Ezt ki mondta?
- Albus Dumbledore! - felelte Harry - �s vigasztaljon a tudat, hogy az � nev�t viseled, �gy biztos lehetsz benne, hogy j� helyre ker�lsz majd.
- Csak az�rt mert az � nev�t viselem?
- Nem...hanem az�rt is, mert teljes m�rt�kben az ap�dra �t�tt�l.
- Ez azt jelenti, hogy nem az sz�m�t, hogy hova ker�l�k, csak mindig j�l d�ntsek?
- �hm...Valami ilyesmi!
Itt f�lbe is szakadt a besz�lget�s�k, meg Mr. Weasley j�tt oda hozz�juk, kezet r�zott Harryvel �s �t�lelte az unok�j�t.
Harry figyelte a kis Albust �s el�nt�tte a b�szkes�g, hogy az apja lehet egy ilyen nagyszer� gyereknek.

Este, a b�s�ges vacsora ut�n, m�g Ginny �s Hermione a gyerekeket altatt�k, Harry �s Ron Mr. Weasleyvel �ltek a kandall� el�tt.
- �n mit gondol err�l a nagy vesz�lyr�l Mr. Weasley? - k�rdezte Harry.
- H�t...kedves fiam...az igazat megvallva nem tudom, hogy mi lenne olyan vesz�lyes, hogy az iskol�ba h�vnak titeket. Ez t�nyleg elgondolkoztat� helyzet. Nem...nem tudok mit mondani.
- �hm...rendben.
- Ha megbocs�tassz Harry akkor �n most lefekszem, m�r nagyon f�radt vagyok.
- Rendben Mr. Weasley. J� �jjszak�t.
- J� �jjt..j� �jjt fiam.
- Igen persze...�n is megbocs�tok...j� �jszak�t apa. - sz�lt viccel�dve Ron.
Miut�n Mr. Weasley felment aludni, Harry �s Ron magukra maradtak.
- Te...Harry. - vette suttog�ra Ron, �s k�zelebb hajolt Harryhez. - Szerintem Hermione...h�t...nem is azt mondom, hogy megcsal, de...levelezik Krummal. M�ltkor �szrevettem, hogy neki �rt levelet.
- �szrevetted? Hogy lehet azt �szrevenni? Nem ink�bb meglested?
- Na j�...lehet...De akkor is...Krumnak �rogat.
- H�t...nem csod�lom...ha igaz amit anyuk�d mondott...hogy minden �js�gb�l kiszeded, csak hogy Hermione ne l�ssa meg. Szeg�ny nem tud r�la semmit.
- Jaj Harry! Ne h�ly�skedj m�r...ez most komoly dolog...
- Ron... Hermione szeret t�ged...Ha nem szeretne akkor szerinted itt dekkolna m�g mindig melletted? Nem! M�r r�g lel�pett volna a gyerekekkel egy�tt Krumhoz.
- Na j�lvan...K�sz...ez t�nyleg megnmyugtatott. - mondta g�nyosan Ron.
- Na akkor ezt hallgasd meg...m�g nem is mondtam... K�pzeld, mikor j�tt�nk az Od�ba, be kellett ugranom a Miniszt�riumba Dean-hez. Ginny kintmaradt a kocsiban a gyerekekkel. Azt�n a k�vetkez� k�p meg m�r az volt, hogy a feles�gem valami ismeretlen f�rfit �lelget az utc�n.
- Mi van?
- Mondom... Michael Corner volt az... �l�t�lag j�rt Ginnyvel m�g a suliban.
- Ja...Eml�kszek r�. Az egy h�lyegyerek volt.
- H�t...nem v�ltozott sokat. Elh�vta Ginnyt k�v�zni...azt�n akkor fel kellett vil�gos�tanom, hogy Ginny a feles�gem.
- Mit mondott?
Leesett az �lla... De akkor nagyobbat n�zett, amikor mondtuk, hogy Hermione agg�dni fog ha elk�s�nk, bla, bla, bla. Azt�n mondta, hogy pusziltatja �s k�rdezz�k meg nincs e kedve meginni valamit vele.
- Azt pr�b�lja meg. A feles�gem k�zel�be menni. - sz�lt k�zbe idegesen Ron.
- Nyugi...megint fel lett vil�gos�tva...mozdulni se tudott, szerintem m�g mindig ott �ll f�ldbe gy�kerezett l�bakkal. - viccel�d�tt Harry.
Egy�tt nevettek Micheal Corneron, viccel�dtek, majd p�r percig csak n�zt�k a par�zsl� t�zet �s mindketten elaludtak.