24. fejezet:
"Üldözési mánia"

Jamie! Hol van Jamie? Eltűnt! Ilyenkor bezzeg nincs sehol! Megőrülök.
- Evans! - kiálltott valaki. Evans? Az én vagyok! Hátrafordultam.
Egy fekete és egy szőke hajú fiú közeledett felém.
- Igen? - kérdeztem.
- Mit csinálsz itt egyedűl kislány? - kérdezte a szőke.
- Öhm...keresek valakit! - válaszoltam.
- Lucius! - szólt a fekete - Még nem hallottál a legújabb hírről? Evans elvesztette az emlékezetét.
- Ohhhh...tényleg.
Ez a két srác nem volt valami szimpatikus egyén.
- Mi az? Ti követtek? Kik vagytok? - kérdeztem.
- Öhm...A nevem Lucius Malfoy. - mondta a szőke.
- Én pedig Perselus Piton vagyok! A te nagy hódolód Evans! - mondta a fekete.
- Oké! - szóltam - Most mennem kell.
Majd otthagytam a két fiút.

Pár perc múlva megtaláltam Jamie-t. A nagyterem elötti folyosó lépcsőjén ült. Leültem mellé.
- Mi történt? - kérdeztem, mert könnyek potyogtak a nadrágjára.
- Semmi...csak Sirius..olyan hülye...meg én is az vagyok. - sírta.
Közelebb ültem hozzá és átöleltem.
- Nyugi! Biztos, hogy megoldjátok.
- Megcsalt! Mit kell ezen megoldani? - kérdezte.
- Azt mondtad, hogy csak sugdolózni láttad őket. Nem csókolózni...meg semmi ilyesmi.
- Tudom...de akkor is.
- Figyelj...nyugodj meg és várj...ki fog derülni, hogy mi az igazság.
Jamie csak bólintott.
- Aztán veled mi van? - kérdezte végül.
- Ki az a Piton meg Malfoy? - kérdeztem.
- Mardekárosok... - mondta Jamie megvetően - a két legszemetebb alak a suliban. Pitonnal nagyon vigyázz, mert mindig rád szokott hajtani.
- Észrevettem. Elkezdett nekem mindenfélét zagyválni...aztán leráztam.
- Kit ráztál le Evans? - szólt mögöttünk egy hang.
Jamie és én egyszerre fordultunk hátra. James állt mögöttünk.
- Te követsz engem? - kérdeztem.
- Mi van? Üldüzési mániád van? Na...kit ráztál le?
- Valami Piton nyomul rám! - mondtam neki.
James arcáról leolvadt a mosoly...húúúúú...csak nem dühös valaki? Nocsak...James Potter féltékeny lenne? Jajjjj már...dehogy ez hülyeség.
- Mit csinált veled? Bántott? Ha hozzádért egy ujjal is, akkor megölöm. - mondta dühösen.
Vagy mégis féltékeny? Na mindegy!
- Köszönöm, de nem kell nekem testőr kedves...Potter! - vágtam vissza.
- Oké! Csak szólj, ha kellek! Arra megtalálsz! - mutatott az udvarra.
- Nem kellesz! - mondtam közömbösen.
James csak mosolygott, aztán elment.
- Húúúú...kezdessz hasonlítani a régi Lily-re! - mondta Jamie.
- Az jó! - mondtam. Tényleg szeretném már tudni, hogy ki vagyok. Jó lenne.