23. fejezet: Megint egy dhkitrs
23. fejezet: Megint egy dhkitrs
Ht...a nap htralv rszben az idegbeteg csaj rnciglt magval mindenfel. Elmeslte, hogy milyen a suli, hogy n milyen vagyok...aztn lementnk megint a nagyterembe. s ott volt...mrmint James. Annyira des...asszem, hogy szerelmes lettem. Vagy eddig is az voltam? lltlag igen. Vagy nem? Vajon megkrdezhetem errl Jamie-t? Ht...taln igen. Ht ha a legjobb bartnm volt...vagyis ha a legjobb bartnm, akkor biztos elmondhatom neki. - hm...Jamie? - szltam neki. - Igen szivem? - hm...szval...James s n...volt kztnk valami? A csaj csak nzett rm, majd megszlalt. - Ht az az igazsg, hogy egytt nyaraltunk velk...- itt kosszasan beszlt valami nyaralsrl, meg hogy James furcsa volt egszen tegnapig, meg hogy normkisabb volt akkor, amikor senkihez sem szlt, meg hasonlk. - Teht volt... - fejeztem be. Jamie blintott. - s mindig ilyen? Ilyen felvgs? - Felvgs? Az nem kifejezs...inkbb bunk, nagykp s bekpzelt. Azt hiszi, hogy a Roxfort istene. Ht...ezt nem is ktlem. - Minden csaj odavan rte, rajta lgnak. - mondtam mr hangosan - De mgsem hasznlja ki. - Ht ez mondjuk igaz...legalbb nem ncsbsz, mint egyesek... - itt megvet pillantssal nzett Sirius-ra. - sszevesztl vele? - bukott ki bellem a krds. A csaj rmnzett. F...nagyon knos. - Bocsi...nem tartozik rm. - De...dehogy nem...a legjobb bartnm vagy Lily. - mondta nekem - Szval...kicsit kiakadtam, mert van egy csaj...folyton rajta lg...s mltkor meglttam, hogy kettesben sugdolznak az egyik tanteremben. - Ohh...s ezt elmondtad neki? Mr nem tudott vlaszolni, mert ekkor odajtt Sirius. - Szivem...mi a baj? - krdezte Jamie-t! - Semmi...hagyj bkn Sirius! - szlt neki mogorvn. - Mit csinltam? Megbntottalak valamivel? - Meg...kpzeld! - De mivel? - Krdezd meg a kis bartndet... biztos tudja. - Mirl beszlsz? - krdezte Sirius rtetlenl. Amgy szerintem tnyleg fogalma sincs, hogy mirl van sz. - Lttalak Sirius...lttalak! - ordtotta. Ez a csaj kiakaszt...mr megint mindenki minket bmul. Tk ciki. Jobb lesz, ha lelpek. Otthagytam a veszeked procskt. Vagy inkbb a szegny fival ordtoz elmebeteg csajt. A folyosn stltam s nzegettem a kpeket. Hirtelen hangos lpteket hallottam magam mgtt, de nem nagyon rdekelt, ezrt nem fordultam htra. A lptek egyre kzelebb jttek, majd valaki hozzmrt htulrl. - H Evans! - mondta egy hang. n htrafordultam...James Potter llt velem szembe. - hm...Hello James! - nygtem ki. Rmmosolygott. Nagyon des volt. Azok a csokibarna szemek.... Megrlk. - Nocsak! Ilyen gyorsan megjegyezted a nevem? - krdezte. Gyernk...most vissza kell vgnom valamivel. Ahogy azt az idegbeteg...mrmint Jamie meslt rlam. - Nehz nem megjegyezni annak a nevt, akirl mindenki beszl s lltlag annyi rosszat tett nekem. - mondtam. H...egsz j volt. Zavarba jtt. Elpirult. szrevettem. pedig szrevette, hogy szrevettem. - Meleg van! - szlalt meg. Persze persze...azt hiszi, hogy beveszem ezt. - Nem azrt pirultl el...tudom! - mondtam neki. - Tnyleg? Nem is ismersz? Honnan tudod, hogy hazudok? - De sokat hallottam rlad! - s miket? - Sok mindent! - Azt is, hogy hallosan beld vagyok esve? - krdezte. Leeset az llam. Persze csak kpletesen. De sem vette szre, hogy meglepdtem. - Aha! Pont te! Pont belm! - Igen Evans! n beld! - mondta s kzel hajolt hozzm. n htrltam. - Flsz tlem? - krdezte. - Nem! - mondtam zavartan. A falhoz szortott. A feje kzeledni kezdett az n fejemhez. Ekkor beparztam. - Most mennem kell! - mondtam s kibjtam a kezei kzl, majd elfutottam. Te j g! Majdnem megcskolt! Te j g! Meg kell keresnem az elmebeteg csajt! El kell mondanom neki.
|