9. fejezet:
Kósza könnycseppek

- Na mi a helyzet? - kérdezte egy hang Jamie háta mögül késő este az udvaron.
- Semmi! - hangzott a felelet - És veled?
- Velem sincs semmi.
- Az jó!
Pár percig csendben ültek egymás mellett, majd Jamie szólalt meg.
- Sirius...én nem akartam megcsókolni...ő csókolt meg engem...láttad te is...
- Aha!
- Haragszol rám...ugye? Nagyon utálsz?
- Nem!
- Persze... - mondta Jamie és érezte, hogy könny csordul a szeméből.
- Csak kicsit...nagyon is rosszul esett.
- De hát ő csókolt meg engem...te is láttad Black...
- Na...megint Black lettem?
- Bocs...csak úgy kicsúszott... - sírt Jamie.
- Ja...neked mindig minden valahogy kicsúszik. - undokoskodott Sirius - Ilyen vagy te Snow!
- Nem nagyon értelek...de viszont te...most remélem megérted, hogy most én kicsúsztam...méghozzá a kezedből. - mondta idegesen Jamie és beszaladt a házba.
- Fantasztikus! - suttogta szomorúan maga elé Sirius.

- Mi van haver? - kérdezte James, másnap reggel Sirius-t.
- Semmi! Csak rosszul aludtam! - hangzott a válasz.
- Hát...én se valami jól... Nam tudom kiverni a fejemből, hogy hogy tudott vele smárolni.
- Hát én se!
- Mi van? Kről beszélsz?
- Jamie-ről, meg arról a....áááááááááá! - ordított Sirius.
- Haver...te szerelmes vagy! - csodálkozott James.
- Az vagyok! Na és? - ordított rá most barátjára is.
- Jó! De láttad, hogy csak a csávó smárolta le Snow-t, Lily bezzeg hagyta magát.
- Honnan tudod?
- Nem t'om! Végülis láttam...de te haver...mióta vagy szerelmes?
- Nem t'om! De most elrontottam mindent!
- Hogy érted?
- Úgy, hogy Jamie és én együtt vagyunk...vagyis csak voltunk!
- Ohh...Mióta? - kérdezte James csodálkozva.
- Amikor eltűntem a sátorozásnál. És ő utánam jött.
- De azt hogy érted, hogy elcseszted?
- Úgy, hogy tisztára kiakadtam...mikor smároltak...és este olyanokat vágtam a fejéhez, hogy milyen béna, meg hogy mindig minden kicsúszik, csak mert Black-nek szólított. Pedig nincs bajom azzal ha annak szólít.
- Pffffff...Ez tényleg durva...
- Az! Mert én egy hülye barom vagyok! Mingyárt itt a suli és utálni fog engem!
- Ez az! Mingyárt itt a suli és én meg semmire se jutottam Lily-vel. - itt mintha egy kósza könnycseppet látott volna Sirius barátja szemében.
- Szerencsétlenek vagyunk haver!
- Azok!

- Jamie! - hallatszott egy ismerős hang délután, mikor Jamie a lépcsőn üldögélt Lily-vel.
- Lily! Drága barátném! Megmondanád BLACK-nek, hogy nem vagyok rá kiváncsi?
- Kérlek...bocsáss meg! Jamie! Könyörögve kérlek!
Lily furcsán nézett mindkettőjükre.
- Már elnézést...de lemaradtam valamiről? Mióta hívod Jamie-nek? - kérdezte Lily.
Senki sem figyelt rá.
- Jamie! Kérlek!
- Lily! Valami idegesítő bogár itt zümmög a fülembe. Nem ütnéd le? - mondta Jamie.
- Szeretlek Jamie!
- Jamie viszont erre sem figyelt, hanem a felé közeledő Sam nyakába ugrott és együtt mentek el sétálni.
Lily leesett állal bámult Sirius-ra.
- Most mi van? - kérdezte a fiú.
- Öhm....Semmi...csak te és Jamie?
- Igen! Együtt voltunk tegnap estig, amíg ÉN el nem szúrtam azzal, hogy olyat mondtam neki, ami nem is igaz!
- És mióta?
- Amióta te és Ágas...mármint James összevesztetek valamiért.
- Amikor eltűntél?
- Aha!
- Jól van Evans...vége a faggatásnak...most megyek és megölöm magam valahol! - mondta Sirius és már indult is, de Lily visszarántotta.
- Ne csinálj őrültséget! Harcolj érte Black!
- Mindegy! Reménytelen! Utál engem! - Lily mintha egy könnycseppet látott volna Sirius szemében ennél a mondatnál.
- Miért utálna? Hidd el nekem...nem utál! Én csak tudom!
Sirius bólintott. Most először beszélgettek el ők ketten úgy, hogy nem hülyéskedtek egymással.